2015. 11. 26.

Tiffany Reisz: A szent

Író: Tiffany Reisz
Cím: A szent
Sorozat: Eredendő bűnösök 5.
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2015.
Terjedelem: 504 oldal
Fülszöveg: 
Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…






"– … Amikor megismerkedtünk, azt mondta: „Nagyon örülök, hogy végre megismerhetlek"” Mindketten egymásra vártunk, mintha valahol meg lett volna írva, hogy egymásra találunk és szeretni fogjuk egymást. Mi összetartozunk – én, Soren, Kingsley."

Meglepek valakit, ha azt mondom imádtam? :D Ez szerintem rosszabb nem is lesz, meg már annyira szerelmes vagyok Nora világába, hogy bármit alkothat Tiffany, én imádni fogom (jó biztos ki tud akasztani, de nem hiszem el, hogy képes lenne színvonalromlásra). Hiába szerettem Az Úrnőt is, azért a kedvencem továbbra is töretlenül a Herceg volt, de most azt hiszem ez a rész átvette a vezetést. :)

"– Te csak nappal láttad őt, és nappal csak fényeket és árnyékokat látunk. De ha elhagynád őt, eljönne az éjszaka. És akkor mindannyian meglátnánk a sötétséget."

Eleanor (forrás)
Ha valaki azt hinné, hogy négy könyv után nem tud újat mutatni az írónő, nagyot téved. A történet alapfonala folytatódik ott, ahol korábban befejeztük, illetve, ha nem is pontosan ott, de mindenképp utána. :D Viszont ez a rész már egyáltalán nem hangsúlyos, most részletesebben elkezdjük megismerni Eleanor és Soren múltját. Erre eddig is nagyon kíváncsi voltam, tetszettek az eddigi morzsák. Kicsit talán féltem, hogy milyen lesz a fiatal Nora szemével látni a dolgokat, de annyira örültem, hogy ténylegesen más az érett írónő és a fiatal lány mesélése. Érződik a változás, nem ugyanaz a személy tolmácsol, hanem egy fiatalabb, vadóc tini, aki előtt még ott van az élet és sokat kell komolyodni. Fel kell nőnie, hogy bekerülhessen az Alvilágba. Intelligenciája, már itt is érezhető és végig követhető volt a folyamat, ahogyan méltóvá vált Eleanor, ahhoz, hogy Soren világának része lehessen. Nora tényleg az egyik kedvenc női karakterem, és nagyon jó volt megismerni, hogy miből is lett az az ember, akit ennyire szeretek.

"Miért menekül az ember a fájdalomtól úgy, akár a pestistől? Igen, fáj, de minden fáj, ami fontos. A szerelem fáj, az élet fáj, a születés fáj, a változás fáj, a felnövés fáj."

Nico (forrás)
A cselekmény elméletileg nem tartogatott nagy meglepetéseket, mivel tudtuk, hogy nagyjából mi fog történni, hiszen ismerjük a jelent. De mégis egy olyan érdekes tálalással kaptuk megint és persze nem minden részlet volt ismert, sok-sok újdonságot is kaptunk. A jelen, mint írtam is, nem volt hangsúlyos, igazából inkább mellékes volt, de nagyon érdekesen kezdődött, végig kellett izgulnom, hogy vajon miért került abba a helyzetbe Nora, amiben a könyv elején volt. Újabb álom pasi is feltűnt a színen, Nico személyében. Nagyon hasonlít az apjára, le se tagadhatná, várom, hogy mikor lesz közös jelenetük. A fiú, a jelennek folyamatosan a része volt, de újabb kérdéseket hozott magával, melyek egy részének megválaszolása még a jövő zenéje. Az előző részből nekem hiányozott a nagyobb mennyiségű erotikus jelenet, most egy szavam se lehet, mert szerintem kezdünk visszatérni a Szirén szintjére. :) Ezzel talán nem lövök le poént, ha elárulom, hogy végre Soren és Nora első közös éjszakáját is megismerhettük részletesen, és természetesen ez lett a kedvenc részem ebben a kötetben. :)

"Nem Sørennek van tél-illata. A télnek van Søren-illata."

Søren (forrás)
Most is tele volt a könyv gyönyörű gondolatokkal. Nora megkérdezte, hogy hogyan tud a szív egyszerre két embert szeretni egyformán. És olyan szépen volt ez a gondolat átadva. Sok könyvben olvashatunk szerelmi háromszögeket, ahol a lány nem tud választani a két fiú között, de itt sokkal szebben van tálalva a dolog. :) Itt könnyű átérezni a két ember közötti őrlődést, és hogy tényleg képesek vagyunk két férfit is ugyanúgy szeretni. És hogy teljes legyen az örömöm, Kingsley is elég sokszor felbukkant a múltban. :) Most találkozott először a fiatal Norával és ő is azonnal meglátta benne azt a lehetőséget, amit Soren is egyből kiszúrt. Sokszor emlegették már, hogy nekik is volt „komolyabb” múltjuk, még nem jutottunk odáig az időrendben, de remélem hamar megtudunk mindent arról az időszakról is. 

"– Kimondaná még egyszer? Kérem.
A férfi rámosolygott.
– Angolul vagy dánul?

– Angolul már kimondta. Most mondja ki dánul.

Søren
 visszament oda, ahol Eleanor ült az ágyon. A kezébe fogta az arcát, és hosszan,
mélyen megcsókolta.

– Jeg elsker dig, min lille en."

Egyetlen egy dolog zavart végig, és ezen nem tudok szó nélkül hagyni. Igaz ugyanaz a fordító, most folyamatosan a klitorisz szót használta egy másik, szerintem, jobban erotikus könyvbe illő szó helyett. És nem értem az okát. :S
De ez azért nem vette el a kedvemet, mert így is imádtam ezt a részt is. :) Szeretem, sőt jóformán csak romantikus könyveket szeretek olvasni, ha még erotika is van benne, már egy szavam sincs, de ez a sorozat tényleg olyan tökéletesen ötvözi a kettőt, hogy nem lehet nem szeretni.<3



Kedvenc jelenetem: Tulajdonképpen az összes Eleanor és Soren rész, de igazán kiemelkedő a Kingsley-vel való kocsiút is. :)
Kedvenc szereplőm: Legnagyobb kedvencem a triónk, Nora, Soren és Kingsley.
Kinek ajánlom: Igaz egy új sorozatnak is mondható, de most végre jobban megismerjük a múltat, amiről eddig csak rövid részleteket kaptunk, mindenképp érdemes ezt is olvasni.
Értékelésem: Trónbitorló kedvencként robbant a sorozat kötetei közé, ezért ez is csak 5 botot kaphat. :)


Érdekesség: Röviden a Rita díj megnyeréséről és most is pár plusz idézet, mert nem tudok betelni velük. :) Na jó még pár rövid interjú részlet is van, csak mert ezekből a könyvekből sose elég. :)



"A csók úgy vette körül Eleanort, akár a levegő, fenntartotta, akár a víz, megtámogatta, akár a föld, és égette, akár a tűz. Olvasott már szenvedélyről, az éhségről, a vágyról, és érezte, őket maga is. De soha nem kóstolta a saját szájával."

"– Eleanor, te azon tréfálkoztál, hogy szex közben összetörnénk az asztalt. Én nem bútorokat török össze szex közben. Hanem embereket."

"– Ő azt mondta: „Itt található meg a szeretet – nem a sarkokban bujkál, hanem az időnként elkövetett bűnök közepében van.” "

"– Végül majd rá kell jönnie, hogy nem félek magától. 
– Végül majd rá kell jönnöd, hogy mindkettőnk érdekében félned kell."

"– Szálljon le rólam! – mondta Eleanor és megdöbbent azon, hogy milyen súly nehezedik rá. – Összegyűri a szoknyámat. 
– Rakott szoknya van rajtad. 
– Ja. Igaz. Akkor maradjon."

"Wyatt felfedezett a csókjával. Søren legyőzött."

"Az otthon, ha netalán eltűnődnél, nem Dánia, nem New York, nem Wakefield, sem semmilyen város, állam vagy ország. Az otthon nekem az, amikor veled vagyok."

"– Mit tud adni ő neked, amit én nem? Komolyan. Tudni akarom a választ. 
Eleanor hátat fordított neki, és elindult a várakozó taxi felé. 
– Mindent."


"– Ha tűz lett volna, tűzön át jöttem volna – suttogta. 
– Ha tűz lett volna, átvittelek volna rajta."


"Nem beszéltek arról, ami köztük történt. Mit is mondhattak volna egymásnak? Søren megmutatta neki a lelkét. Eleanor odaadta neki a szívét."

"Søren… az ő Sørenje okozza neki ezt a fájdalmat. Mitől félhetne? Semmitől."

"A vágy az egyik legsürgetőbb emberi érzelem. A vágy csábítja el az emberi lényt a dicsőség csúcsára és taszítja le őt a pokol mélységeibe."

"A nyakörv fontos szerepet játszik a mi világunkban. A birtoklás jele."




A Szent megnyerte a Rita díjat legjobb erotikus romantika kategóriában
Az írónő blog bejegyzésében mesél a New York-i élményeiről:
„Nagy megtiszteltetés megnyerni a RITA-t, és őszintén szólva, még mindig sokkos állapotban vagyok. Nem is emlékszem arra a pár másodpercre, a jelöltek nevének olvasásától a színpadra sétálásig. Elvesztettem tíz másodpercet.  Soren-t idézve a könyvből: "I might have entered a fugue state." 
Természetesen mindenkinek nagyon hálás, akik a munkáját segítették, külön kiemelte a béta olvasóit, nélkülük se lett volna ilyen jó a könyv. Négy másik világszínvonalú romantikus író mellett jelölték (Elia Winters, J. Kenner, Lynda Aicher és Talia Surova).

Végül a legfontosabbakhoz szól, az olvasóihoz. Ha nem vásárolták volna meg A szirént, Az angyalt, A herceget és Az űrnőt, lehetősége se lett volna megírni A szentet. Köszöni, hogy megvásárolták, olvasták, ajánlják ismerőseiknek. Miattuk él és virul a sorozat. 


KT: Miután befejezted az Eredendő bűnösök sorozatot, utána döntöttél úgy, hogy megírod az előzmény sorozatot, a Fehér Éveket vagy mindig is így tervezted?
Tiffany: Mindig is meg akartam írni. Nos, mióta befejeztem a Szirént. Tudtam, hogy el akarom, minden másnál jobban, mesélni Soren és Nora találkozását, amikor 15 éves volt és a korai románcukat. Egy tinédzser lány és egy katolikus pap szerelme – ez a könyv a saját szirénen dalommá vált (hogy úgy mondjam).

KT: Eredetileg a Szent-nek a Pap volt a címe, de megváltozott. Miért változott meg és miért lett helyette ez?
Tiffany: Úgy hiszem volt egy könyvforgalmazó Ausztráliában, aki nem volt hajlandó ezzel a címmel foglalkozni a könyvvel. Nagyon gyorsan váltanunk kellett. A szent majdnem véletszerűen jött. Miután újravizualizáltam a könyvet, rájöttem, hogy milyen jó is ez a változtatás. Hirtelen volt egy szentem a könyvben, pedig sose terveztem. De ott volt és a cím tökéletes volt.

KT: Soren elég istenszerű és olyan férfiként írsz róla, aki nem tud rosszat tenni. Nehéz hibákat adni neki? Milyen hibái vannak?
Tiffany: Csodálatosan arrogáns és mindentudó. Mellette szadista is, aki gyakran keresztezi a szeretőit. Pap is, aki megszegi az esküjét, szégyen és megbánás nélkül. Hidd el, bőven akadnak hibái. A hibák miatt szórakoztató írni. Imádom, amikor elveszíti a kontrollját, összetörik a szíve, a gondosan ellenőrzött világa megváltozott Kingsley-vel és Nora-val.

KT: Ha egy lakatlan szigeten ragadnál, melyik karaktereddel akarnál lenni, bármelyik könyvedből és miért?
Tiffany: Kingsley. Katonai kiképzést kapott. Életben tudna tartani.

Milyen gondolataid és érzéseid voltak, amikor a tizenéves Eleanor-ról írtál?
Boldogság. Öröm. Csökönyös, ugyanannyira, mint a felnőtt Nora. De még benne van a tinédzserek ártatlansága, haragja a felnőttek felé. Nagyon szórakoztató volt egy tini cipőjébe helyezni magamat, anélkül, hogy a saját kamaszkorom fájdalmait újra elszenvedjem.

A tizenéves vagy a 35 éves Eleanor-t szereted jobban? És miért?
Nincs értelme a vagy-nak a kérdésben. Imádom Nora-t bármilyen korban. Örömét leli az írásban. Szégyentelen, erős és nem attól, másik mit gondolnak róla. Ugyanolyan tiniként, mint felnőttként. Nagyon szórakoztató, hogyan irányítják a tini Eleanor-t más emberek, hogyan segítenek neki, eligazítják a világban. Amikor Nora felnő, ő maga is útmutató, segítő és mentor szerepeket is felvesz.
Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése