2018. 08. 08.

Budai Lotti: Shirzan ​szerelme (Ágyas és úrnő 1.)

Író: Budai Lotti
Cím: Shirzan szerelme 
Sorozat: Ágyas és úrnő 1. 
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Terjedelem: 414 oldal
Fülszöveg: 
Egy angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába
Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.



„– Tudja… Abban a pillanatban… amikor Williamet elvezették azok az emberek… valamiféle rémület lett úrrá rajtam. Nem is a rémület a legjobb szó… Inkább valamilyen baljós érzés… mintha akkor minden összetört volna. Mintha egy elátkozott démon suhant volna át a szobán, körözött volna a fejem fölött néhányat, úgy döntve, megtelepszik a vállamon, hogy aztán síromig kísérjen

Indiai világba csábít a borító, ezért figyeltünk fel rá?
I: Az olvasásra a gyönyörűséges borítója csábított. Igazán meggyőzőek voltak a molyon lévő vélemények is. India egy nagyon misztikus világ, pont ezért szerettem volna kicsit ott érezni magamat az olvasása során. Ám ért egy elég nagy meglepetés, amennyire vártam a távol
forrás
keleti részek olyan sokkára találtam ott magam. Őszintén nem erre számítottam, persze kellet a felvezetés, de én túl hosszúnak éreztem ezt a részt. A másik felében már jobban beindult a történet. Ám ennek ellenére is kicsit megtévesztve érzem magam. 

P: Emiatt sokszor megállapodott a borítón a tekintetem. Felbukkant már India más olvasmányaimban is, de nem sok emlékem van róla, és legtöbbször inkább csak említés szintén fordul elő, nem ott játszódik a sztori. Úgyhogy igen, emiatt is érdekelt. Viszont azért kicsit félrevezető is, hiszen a regény legnagyobb része még nem is itt játszódik, pedig a borítóról süt az indiai hangulat, légkör. :( Sőt a fülszöveg is a könyv szinte harmadánál lévő eseményeket vázolta fel. Rég találkoztam ennyire megtévesztő külsővel. 

„A nagy bűnök hosszú árnyékot vetnek.” 

A könyv fő karaktere kétség kívül Louise, aki férjéért harcol. Megszerettük ezt az erős szereplőt?
I: Louise élete egyáltalán nem nevezhető könnyűnek. Múltja elől  menekülnie kellet, szerencsére egy oltalmazó férfi feleségeként tér Anglia partjaira. Kettőjük kapcsolata nagyon szoros, ez a történet mozgató rugója is. Abban az időben sok furcsaság történt. Az embereket
Louise (forrás)
koholt vádakkal simán eltudták tüntetni az útból ha a felsőbb hatalomnak ez ált az érdekében. Így William-et Louise férjét is könnyedén száműzik. Ám ezt nem tudja elfogadni Louise, férje nyomába ered. Elhagyja közös otthonukat, gyermekeit, hogy megtalálja a szerelmét. 🎂 Kalandos utazásban van része. Sosem érezheti magát biztonságban. Szerencsére igazán kemény fából faragták, így bármilyen nehéz helyzetet is állítanak elé mindig megtalálja a kiutat belőle. India megmutatja neki a kegyetlen oldalát. Lousie karaktere tette igazán kedvelhetővé a történetet. Együtt éreztem vele, csodáltam a kitartását. Tényleg nincs könnyű helyzetben, ő mégis méltón tűri a megpróbáltatásokat. Az új világot vele együtt fedeztem fel, amely sok kalandot tartogatott.
 
P: Az biztos, hogy a 17. században igazán meglepő egy ilyen félelmet nem ismerő asszony. A fülszövegből kiderül, hogy Louise férjét száműzték, és az asszony nem nyugszik, míg haza nem hozza. Rendkívül elszánt, ha kell egyedül is bele vágna a veszélyes kalandokba, és bátorságát szerettem. Ehhez érdekes abba is belegondolni, hogy az utazás miatt gyerekeit hátra hagyta, de azt hiszem akkor azért másabbak voltak a szülő-gyerek viszonyok ilyen szempontból, mint manapság. Kicsit forrófejű, nem árt néha átgondolni a kimondani készült szavakat, ebből volt is problémája. De nagyon jól átlátja a különböző játszmákat és gyorsan vág az esze, ez itt előnyére válik. 

„(…) Nem tudom, hogy hiszek-e neki, vagy csak nagyon szeretnék hinni abban, amit mond.”

A történet során több helyszínen is átívelnek a kalandok, elégedettek voltunk ezekkel?
I: Én azt hittem nagyobb részt Indiában fog játszódni a történet, csalódott voltam, amikor még mindig csak Angliában voltunk a nagy trónviszályok idején. Ezek a részek nem mindig kötöttek le. Aztán egyszer csak beindult a dolog. Louise végre elindult. Az itt történt események már sokkal jobban lekötöttek. Az Írónő jól szőtte a szálakat, jól bemutatta
forrás
nekünk a háremek világát. Eddig is gondoltam, hogy nem egy leányálom ott az élet, de itt végképp bebizonyosodott ez.  A  féltékenység,
🎂 a cselszövés mindennapos itt. Lousie sem maradt ki semelyikből sem. Barátból egy pillanat alatt válhat ellenség. Sose akaszd össze a bajszodat egy feleséggel, mert a medence alján találhatod magadat. De Louise sem kell félteni :)
P: A korábban említett „félrevezetés” miatt azért egy ideig kínlódtam. Vártam és vártam, mikor jön már a helyszínváltozás, és minden fejezetnél csalódtam, hogy ja, nem… még maradunk Angliában. De ha ezt félretenném, akkor be kell ismernem, hogy érdekes volt a cselekmény. Kellően fel volt vezetve az a bizonyos száműzetés, megismerhettük teljes körűen az okokat és így láthattuk egy ideig együtt a boldog házaspárt. Indiában se kellett unatkozni, már az oda vezető út is izgalmasra sikerült és a háremben se lehetett egy pillanatig se nyugodtan hátradőlni.

„– A világ végére is követnélek. S haza is viszlek meglásd.”

A váratlan fordulatok teszik teljessé az eseményeket. Itt is akadt belőlük?
I: Tele volt váratlan fordulatokkal. Louise-t sok meglepetés éri a történet folyamán. Az események alakulását nem lehet unalmasnak mondani. Kalandos utat tudhat magáénak. Amikor felcsillan a remény akkor kerül a legmesszebb az úti céljától. A háremben töltött idő alatt sem malmozhatott. A vége pedig sokkolt. Kellő erőt biztosít ahhoz, hogy mindenképpen olvassam a folytatást.
William (forrás)
P: A legnagyobb meglepetést a könyv vége jelentette, hatalmas kérdőjeleket hagyott bennem. Egy pillanatig azt hihettem, van okom az örömre, aztán 🎂 jött a csúnya nagy tőrdöfés, erre nem voltam felkészülve. Viszont ezt megelőzően is akadtak érdekes fordulatok, nem lehet panaszom, jól alakította a szálakat az írónő. :)

„– A remény az álmodozók ópiuma, ahogy mifelénk mondják…”„A nagy bűnök hosszú árnyékot vetnek...

Mit szerettünk leginkább ebben a regényben?
I: Louise kitartása igazán becsülendő, kedveltem benne, hogy semmi sem tudja eltéríteni a céljától. A váratlan fordulatok is kedveltem benne. Jó volt kicsit betekintés nyerni ebbe a világba. Kíváncsian várom milyen kalandok várnak még rá Indiában.
P: A legtöbb romantikus regényben azt láthatjuk, hogyan küzd a nő szerelméért a férfi. Nőként semmi gondom ezzel a felállással, de tetszett ez a változatosság, hogy ha Louise nem is a szerelem elnyeréséért harcol, de küzdenie kell a boldogság és a család összetartásáért. Meg azért, úgy sejtem, hogy India tartogat még nekünk érdekes meglepetéseket a folytatásban.

„(…) gyakran a legelbűvölőbb emberek rejtik a legromlottabb lelkeket.” 

Kedvenc jelenetem:
I: A végén történt események.
P: Amikor Louise Indiával ismerkedik.
Kedvenc szereplőm:
I: Louise
P: Aiyla és Ifram
Kinek ajánlom:
I: Azoknak akik szeretnének megismerni egy bátor nő történetét.
Hasonló könyv:
P: Gondolkodás közben rájöttem, hogy A tigris átka is Indiában játszódik és ott is a főhősnő küzd, azért, hogy a pasik megszabaduljanak.
Értékelésem:
I: Az eleje miatt nem tudtam mindjárt ráhangolódni a történetre, ezért tőlem most 3,5 kanárit kap.
P: Önmagában a könyv második fele többet érdemelne, de sokáig kellett várnom a váltásra, így végül 3,5 hárem a döntésem, de gyanús, hogy a második részt már jobban tudom szeretni. :)

Érdekesség: A hárem fogalma nem ismeretlen senkinek, de írnánk kicsit róla, hiszen szerves része a történetnek. :)

A hárem arab szó, szentet és tiltottat is jelent. Egészen pontosan a muszlim férfi magánlakosztályát jelenti, aminek látogatása tiltott a nem családtagok számára, kivéve a háremet őrző eunuchoknak. Egy iszlám férfinek legfeljebb négy felesége lehet, de az ágyasok száma nincs megkötve. Viszont nem mindenki engedhette meg magának ezt a luxust. Főleg az Oszmán Birodalom szultánjai híresek háremükről. Élén a szultán édesanyja (válide szultána), az anyaszultán állt. Őt hierarchiában a szultán felesége (haszeki szultána) követte.

A szultán legszebb és legfontosabb palotája, a Topaki szeráj négyszáz évig a birodalom központja volt. Itt kapott helyet a hárem is, ahol nem egyszer több ezer élt együtt az őrökkel és szolgákkal együtt. A szultánon kívül csak nagyon kevesen léphettek be, szigorú őrizet mellett. Néha orvosokat, bábákat és külső zenészeket is beengedtek, utóbbiak általában bekötött szemmel. A háremek gazdagon díszítettek voltak, a lakosztályokat míves csempe borította és télen beépített kandalló fűtötte.

A hárembe a világ minden részéről érkezhettek nők, sokakat elraboltak, másokat kedvezőbb bánásmód reményében apjuk ajándékozott a szultánnak. Amikor egy lány bekerült, először megvizsgálták, hiszen csak makulátlan szépségű nők feleltek meg az elvárásoknak, és a szüzességet is vizsgálták. Ha minden vizsgálatot átmentek, jöhetett a tanítás. Írni-olvasni tanultak és tanulmányozták a kultúrát, a vallást és az etikettet és persze a szexualitásról is esett szó.

Ha a szultán hölgytársaságra vágyott, először főfeleségénél tett látogatást, aki marasztalni próbálta. Sikertelen kísérlete után felsorakoztak a lányok, akikből a kiválasztottat felkészítették a többiek, megfürdették, szőrtelenítették, illatosították. A nász után rögzítették a hölgy nevét és a találka időpontját, az esetleges várandósság igazolása miatt. A hölgy ezután feljebb került a ranglétrán, másik lakrészbe került és ha fiút szült saját lakrészt is kapott. Az első fiút szülő feleség a legmagasabb rangú.  

Talán meglepő módon nem csak az iszlám világban tartottak háremet, a kínai császároknak, mongol kánoknak és a koreai királyoknak is volt több felesége és számos ágyasa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése