2018. 05. 18.

Lucinda Riley: Gyöngynővér

Író: Lucinda Riley
Cím: Gyöngynővér
Sorozat: A hét nővér 4.
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2018
Terjedelem: 552 oldal

Fülszöveg:
Celaeno ​D'Apliese, azaz CeCe az egyik testvérétől értesül a nevelőapja haláláról. A nővéreivel a Genfi-tó partján magasodó, gyermekkori otthonukban gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek szeretett apjukról, és meghallgassák a végrendeletét. A különc milliárdos, Pa Salt mindnyájuknak egy különleges tárgyat meg egy levelet hagyott örökül, és ennek segítségével, ha a lányok úgy döntenek, közelebb kerülhetnek a valódi gyökereikhez.
Az örökké nyugtalan CeCe számára az útkeresés fájdalmas tapasztalással indul. Azzal, hogy a nővére, Csillag követte az apjuk által hátrahagyott nyomot, és megtalálta az új családját, a kettejük közti szoros kötelék mintha semmivé foszlana – és ezzel együtt olybá tűnik, hogy az ő lényének egy része is odaveszik. Csak egy fekete-fehér fényképbe és egy névbe tud kapaszkodni, amikor hosszú útra indul, hogy előbb Thaiföldre érve egy titokzatos idegennel ismerkedjen meg, majd Ausztrália festői, mégis nemegyszer kietlen vidékein megtapasztalja mindazt, amire ez idáig olyannyira vágyott: a valakihez, a valamihez tartozás érzését. Meglehet, hogy az örök utazó végül otthonra lel a vörös föld országában?
Lucinda Riley sorozatának negyedik kötetében egy évtizedeken és megannyi helyszínen átívelő nyomozás történetét meséli el. A letehetetlen családregény e kötetbeli főszereplője nemcsak a származásával kapcsolatos kérdésekre találja meg a választ, hanem kénytelen lesz azt is belátni: ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessen, és rájöhessen, ki is ő valójában, szembe kell néznie a félelmeivel. Az önmagára találás útja pedig nem egy meglepő fordulatot tartogat számára.

Értékelés a korábbi részekről: 1 | 2 | 3

„Bármi is történik veled az életben, drága CeCe, az egyetlen, amit soha nem tudnak elvenni tőled, az a tehetséged.”

A sorozat borítóiról mi a véleményünk, jól megjelenítik a könyvek hangulatát?
I: Szerintem az eddig borítók gyönyörűre sikerültek egytől egyig. A kedvencem az
Árnyéknővérré. Mindegyik megmutatja a várható helyszíneket, és a nővérekről is kapunk egy elképzelt kinézetet. A Gyöngynővér színvilága tetszik, és nagyon jó itt is a helyszín felhasználása. Egyedül kicsit CeCe alakja az, ami itt nekem nem annyira jön be. Kicsit másképpen képzelem őt el, nem úgy mint a borítón lévő modellt. Nagyon kíváncsi vagyok, Tiggy története vajon milyen borítót fog kapni. :) 
P: Nekem nagyon tetszenek a magyar borítók. Imádom az élénk színeiket és hogy a múlt helyszínét vetítik elénk. Az újabb részek alapján kicsit sajnálom, hogy az elsőnél Maia-nak csak a körvonala látszódik, kicsit egységesebb lett volna, de ezt leszámítva gyönyörűek ezek az alkotások. :)

„- Te vagy a legigazibb ember, akivel valaha találkoztam, Celaeno D’Aplièse. Kérlek, sose változz meg!”

Csillag történetében CeCe volt az erős, a támogató fél kettejük kapcsolatában. Hogyan viselte nővére elvesztését? 
I: Nagyon meglepődtem CeCe "változásán", én azt hittem kettőjük közül ő az erősebb fél. A Gyöngynővérben kiderül, hogy talán CeCe-nek sokkal nagyobb szüksége volt Csillagra.
CeCe
Bizonytalansága előtérbe került, én egy pici társfüggőséget is éreztem rajta. Nincs sokáig egyedül az útkeresése során. Mindig hozzá csapódik valaki, a bizalmas viszonyokra sem kellett olyan sokat várni. Itt kaptam a legnagyobb meglepetést, erre a lépésre nem számítottam. Jobban örültem volna, ha CeCe máshogy dönt. Ha elolvassátok, megértitek mire gondolok, nem szeretném lelőni előre. Az biztos szüksége volt ezekre az utazásokra, hogy végül megtalálja a belső békéjét, és a szülőhazáját. Sajnos nem tudtam őt megkedvelni, nem volt annyira szimpatikus, mint a nővérei. 
P: Az előző epizódban Csillag ismerte meg a múltját és megtalálta a helyet, ahol szeretné leélni életét. Tudtuk, hogy CeCe-re ez nagy hatással lesz, hiszen eddig szinte elválaszthatatlanok voltak. Nagyon érdekes volt látni, ahogy megéli ezt az egészet a magabiztosabb nővér. Eddig azt láthattuk, hogy Csillag a félénk, szeret a háttérbe húzódni és CeCe csak az ő érdekében van mindig mellette. Most viszont azt is láthattuk, hogy a fiatalabb lány számára ugyanolyan, 💋 ha nem még fontosabb testvére jelenléte. Néha soknak éreztem a szenvedését, kicsit felfújta a dolgot, de szerencsére ez nem tartott a könyv végéig. Ahogy elhatározta, felkutatja a múltját, a sok új élmény segített feldolgoznia a veszteséget és így ismertük meg jobban az igazi CeCe-t.

„- Mister Drum olyan, mint fény az égen. Mister Andrew sötét, mint a föld. Mindkettő jó, csak más.”

Csillag új életet kezdett és ez arra ösztönzi mostani hősnőnket, hogy ő is felkerekedjen és felkutassa családját. Milyen kalandokba keveredik ennek során?
I: CeCe gyönyörű helyeket járt be a története során. Régi szívének kedves helyszínekre is ellátogat, a végső úti célja pedig Ausztrália. A lelke összetört, Csillag tettét árulásnak érzi, és ezért sokáig neheztel nővérére. Nem értek vele egyet, persze megértem egy ilyen kapcsolatnak nagy az összetartó ereje. De el kell fogadni azt is, hogy egy idő után más is
helyet kaphat az ember szívében. Attól még nem szűnik meg a szeretett. CeCe ezt nem tudja elsőre elfogadni, hogy rajta kívül más is fontos lehet Csillag számára. Az biztos CeCe mellett sem kellett unatkozni. Megismerünk vele együtt másokat is a történetében. A "szerelmi" viszony sem marad el, csak kissé máshogy alakul, mint ahogy várnánk, szerintem. A festészet volt számára az élet, de hullámvölgybe került. Szerencsére a múltja által újra feléled a képessége, és csodálatos képeket sikerül alkotnia. Jó volt azért végig kísérni CeCe-t ezen az úton. Mindig öröm látni, ha valaki megtalálja a helyét az életben, nem volt egyszerű, de a végére ő is megkapja a maga boldogságát. 
P: A múltja Ausztráliába irányítja, de útközben tesz egy kitérőt Tailföld-re, ahol már korábban sok időt töltöttek Csillaggal és ott nagyon jól érezték magukat. Az ottani kalandjáról nem mondható, hogy pörgős volt, hiszen ott még csak a sebeit nyalogatta, de tetszett az új szereplő, aki belépett a történetbe. Később sajnáltam, hogy a tovább utazás után nem úgy alakult ez a szál, ahogy reméltem, sőt tulajdonképpen csalódott is vagyok emiatt. Az új kontinensen viszont kezd magára találni, mindig is szenvedélye volt a festészet, de Londonban nem tudott kiteljesedni és eddig magában kereste a hibát. Sajnos azonban nem tudtam igazán azonosulni ezzel a nővérrel, nem volt meg benne az a plusz, ami miatt a többieket megszerettem. Többet vártam a jelentől, mint amit kaptam.

„A szeretet egyszerre a legönzőbb és legönzetlenebb érzelem a világon, Celaeno, és ezt a két arcát nem lehet szétválasztani.”

A múltat Kitty Mercer tolmácsolásában élhetjük át, őt milyennek találtuk?
I: A múlt eseményei voltak számomra a legjobbak ebben a könyvben. Kitty vallásos nevelést kapott, édesapja a falu lelkésze volt. Sokáig nem is sejti milyen 💋 képmutatásban él. A felismerés nagyon megrázza. Szerencsére lehetősége nyílik egy másik életre, messze Skócia partjaitól. Hosszú utazás kezdődik, a megérkezésének célja Ausztrália. Egy teljesen új világ, ami feltárul Kitty előtt. A kaland elkezdődik, de még nem is sejti milyen sok megpróbáltatás
Kitty
vár rá. Kitty nagyon szimpatikus volt számomra. Egy kedves, bátor, segítő kész lány. Nagyon jól beilleszkedik az új világba. Egy egész nagy időszakot ismerünk meg az életéből. Fiatal lányként ismerkedünk meg vele, és idős hölgyként búcsúzunk el tőle. Az biztos itt is sok váratlan fordulatban, és fájdalomban volt részem. A szerelem sosem könnyű, ezt Kitty története igazán jól bemutatja. Egy "tiltott" kapcsolat, és az elhamarkodott döntések sora ismétlik magukat. Szerencsére azért az Írónő itt is ad lehetőséget a boldogságra, de addig sok gyöngyöt kell felhozni a víz mélyéről.
 
P: Szerencsére a múlt most is ugyanolyan részletes volt, mint megszokhattuk. Kitty egy váratlan felkérésnek köszönhetően kerül az akkor még eléggé ismeretlen kontinensre. Izgatottan vára a kalandokat, de arra azért nem számít, hogy gyökerestül megváltozik miatta az élete. Megismerkedik egy igazán különleges személlyel, hogy nekem se kellen a romantikus vonalat hiányolnom és a történet élete végéig nyomon követi őt. Itt is sajnálok egy-egy fordulatot, boldogabb lettem volna, ha máshogy alakulnak a dolgok, de egy percig se mondhatom, hogy sablonos lenne. Pár várható csavar mellett sok meglepetést okozott az alkotó. Kitty igazán erős, független nő, nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Ausztráliába indult, de hamar beilleszkedett a közösségbe. Sok fájdalmat kellett megélnie, de mindig talpra állt, nem roskadt magába. 

„- Milyen sok rossz döntés származik a szeretetből…”

Igazán különleges a helyszín, kevés könyvet olvashatunk, ami Ausztráliában játszódik, újdonságként hatott ránk?
I: Azt szeretem a legjobban az Írónő történetiben, hogy csodás tájakra kalauzol el olvasás
közben. Ez itt sem volt másképp. Megismerjük Ausztrália vadregényes tájait. Az őslakosok helyzetét, életét. Nagyon érdekes volt a gyöngyhalásztól is több mindet megtudni. A misztikum, és a varázslat részese ennek a tájnak, ami vissza köszön Cece történetében is. Nagyon kíváncsi vagyok Tiggy -re milyen kaland vár rá, ő általa milyen új helyet fogunk megismerni majd. 
P: A múlt mellett emiatt volt érdemes ezt a részt is elolvasni, hogy így megismerhettem jobban ezt a kontinenst, nem rémlik, hogy olvastam volna olyan könyvet eddig, ami itt játszódik. A részletes leírásokkal könnyedén oda képzeltem magam CeCe mellé a gyönyörű környezetbe.

„- Én idetartozom- és ebben olyan biztos voltam, mint még soha semmiben. – Én a múltam vagyok.”


Kedvenc jelenetem:
I: Kitty és Drum első csókja.
P: Kitty és Drum hosszú idő utáni újra találkozása.
Kedvenc szereplőm:
I: Kitty, Camira
P: Kitty, Camira
Kinek ajánlom:
I: A sorozat kedvelőinek érdemes folytatni a nővérek történetét.
Hasonló könyv:
P: Címkék alapján úgy látom, hogy a Vadvirágok lányai is hasonló történet lehet, és szintén Ausztráliába vezet a főszereplő útja.
Értékelésem:
I: Sajnos nem tudtam Cece-vel megbarátkozni, de a múlt eseményei miatt megérdemli a 4 festményt.
P: Ahogy írtam is, nem CeCe lett a kedvenc, de sok jó volt az ő könyvében is, ezért összességében, 4 rózsaszín gyöngyöt adok neki.
Érdekesség: Most is interjúval készültünk nektek, még pár idézettel kiegészítve. :)


„Akár egy sérült állat, én is elbújok, és nyalogatom majd a sebeimet.”

Honnan jött az ötlet, hogy a Plejádok csillagképre alapozva írsz sorozatot?
Nem sokkal 2013. szilvesztere után éppen ötletet kerestem a következő könyvhöz, de
mindenképp olyat kerestem, ahol múltat és jelent is felölelhetek, kihívásnak találtam. Mindig figyelni szoktam a csillagokat, különösen a Hét Nővért, közel Orion övéhez – és aztán egy fagyos éjszaka során, megláttam a mennyet. A saját hét gyerekemre gondoltam, és így jött a gondolat, hogy allegorikusan a Hét Nővér legendájából kiindulva írok egy hét részes sorozatot.

„De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok…”

Van kedvenc nővéred?
Ez olyan lenne, mint ha kedvencet kellene választanom a gyerekeim közül, ezért attól tartok, nem tudok válaszolni. Bár be kell vallanom, ahogy épp Tiggy történetén, a Holdnővéren dolgozom, valószínűleg őt érzem legközelebb magamhoz. Imádom az együttérzését és a lelkiségét.
Imádom hallani az olvasóimtól, hogy találnak olyan testvért, akivel kifejezetten azonosulnak; például vannak, akik Csillaggal, ahogy kilép az árnyákok közül, mások Ally bátorságával és pozitív életszemléletével. A legcsodálatosabb dolog a sorozatban, hogy nem kell búcsút mondanod még a nővéreknek.

„Ha egyszer kellőképpen magabiztos leszel, tudom, hogy szárnyalni fogsz.”

Van terved vagy diagramod a történet idővonaláról, hogy ne legyenek következetlenségek? 
Nem, nagyon ritkán írok le valamit; minden a fejemben van. Bár van egy apró
jegyzetfüzetem, akkora, mint a tenyerem, hogy le tudjak minden ötletet írni, ami éppen bevillan. Természetesen, egy ilyen sorozatnál sok következetlenség felmerülhet – mindig meg kell bizonyosodnom róla, hogy az adott szereplő jó helyen van és nincs ellentmondás korábbi könyvekkel. De ezeket a szerkesztés során ki lehet szűrni. Az első kézirat utána legalább hússzor átírom a könyvet, hogy tökéletes legyen. 

„Soha ne hagyj fel az inspiráció és a béke keresésével, CeCe.” 

Melyik nővér következik most és melyik országba utazik?
Tiggy a legspirituálisabb a nővérek között, ahogy láthattuk a korábbi könyveknek. A Holdnővérben, az olvasók jobban megismerhetik az állatokkal való munkáját egy skót felföldi birtokon, de a az utazása Spanyolország szívébe viszi. A sorozat korábbi szereplői váratlan módon bukkannak fel. A Gyöngynővér végén, röviden belepillanthattunk Tiggy nézőpontjába, ami sokkolhatta az olvasókat. Ki kell várni a Holdnővér megjelenését, hogy többet tudjatok meg… 

„- Kitty, tudnom kell, hogy biztos vagy-e a dologban, mert ha egyszer elkezdjük, nem fogom tudni abbahagyni. Soha.” 

A Hét Nővér regényeket kívül más regényed is érkezik jövőre, mesélnél róla?
Igen, a Love Letter Angliában 2018. júliusában jelenik meg, és elég más a korábbi könyveimnél. Egy 1990-es években Londonban és Írországban játszódó thriller. Eredetileg még nagyon régen írtam meg a kéziratot, amikor még West Cork-ban éltem, ahol a táj igazán
inspiráló. A főszereplő egy fiatal újságíró, Joanna Haslam, akit a közelmúltban meghalt híres színész, Sir James Harrison megemlékezésére küldenek. Ott egy idős hölggyel találkozik, aki egy öreg papírkupacot ad neki – benne egy titokzatos szerelmes levéllel. Joanna kíváncsisága felébred és nyomozni kezd. Minél többet tud meg, annál veszélyesebb a küldetés, de a szíves is veszélybe kerül – mert Marcus Harrison, Sir James unokája ugyanolyan karizmatikus, mint rejtélyes… 

„- Te tudod, hogy kell boldognak lenni. És ezért most már én is.”

Mi volt gyerekként a kedvenc könyved és miért? 
Frances Hodgson Burnett-től a Kis herceg és Noel Streatfeild-től a Balettcipők. Mindkettőben fantasztikus hősnők vannak, akiknek a képzelete és a kedvessége segíti őket a világban. Mindkettőben árvák vannak, ami talán elvezetett a Hét nővér sorozathoz, ahol szintén örökbefogadott fiatal nők szerepelnek.

„- Lehet, hogy mielőtt kitalálnád, mit akarsz festeni, rá kell jönnöd, ki is vagy valójában.”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése