2017. 11. 08.

Böszörményi Gyula: Ármány ​és kézfogó (Ambrózy báró esetei 3.)

Író: Böszörményi Gyula
Cím: Ármány és Kézfogó
Sorozat:
Ambrózy báró esetei 3. 
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 424 oldal
Fülszöveg:
A naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek?
A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a Leányrablás Budapesten és A Rudnay-gyilkosságok című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.


"Vannak olyan pillanatok az életben, amikor képtelenség eldönteni, hogy a férfit, aki épp szemben áll velünk, megcsókolni vagy orrba verni volna-e jobb. Ez is ilyen pillanat volt, ami azonban oly gyorsan röppent tova, hogy nekem sem egyikre, sem másikra nem maradt érkezésem."


Ez az eddigi leghosszabb rész, ilyenkor akaratlanul is azon aggódhatunk, végig izgalmas marad-e a könyv. Viszont már egyre inkább szétágaznak az események, érdekes is volt minden történetszál?

P: 
Hiába volt lassabb a könyv első fele, könnyedén szemet tudok felette hunyni, mert a második fele kárpótolt mindenért. És nem győzöm minden rész értékelésénél hangsúlyozni, hogy már az lenyűgöző, hogy milyen alapos munka van a történet mögött. Egyre több részletet ismertünk meg már az előző részben is, és vártam, hogy Mili mit tud mindenből kinyomozni itt. Azt viszont nem gondoltam, hogy még ennyire meg lehet kavarni a dolgokat. Most mind két Hangay lány egyformán sokat szerepelt és el se tudom dönteni, hogy melyiküket szeretem jobban. Nem irigylem Richárdot, mert most már két önfejű lánnyal

kellett megbirkóznia. :D Becsületére legyen mondta állta a sarat, csak ritkán ingott meg nyugodt természete. :) Ahogy írtam az eleje még lassabb volt, de ott is tekergőzött mindenfelé az ügy és végig agyaltam, hogy mi is lesz a megoldás, a végén meg megint csak kapkodtam a fejem, már rácsodálkoztam minden új információra.
I: Ebben a részben sem ütötte fel az unalom a fejét. Engem végig lekötött és magába szippantott a történet. Hihetetlen milyen briliáns Gyula Úr elméje, és most sem okozott csalódást. Szerettem, hogy egyszerre volt kicsit adakozó, de közben megtartotta magának a végkifejlet menetét. Addig is volt mit nyomoznunk, és feldolgoznunk ebben a részben is. Eddig kedvenccé vált szereplőink mellé kaptunk újabb híres történelmi személyeket is, akik még valóságosabbá tették Miliék világát.  A történet ott folytatódik, ahol az előző abba maradt. Mili reményre kap okot, a bárónk titokzatosság igazi mesterévé válik. Emma pedig őrlődik, és nem tudja mi vár rá. Az elején külön szálakon indulnak, de a végére egy helyen lyukadnak ki. Addig is van mit megemészteni, és feltárni. A legjava pedig még csak ezután kezdődik.

"– Hányszor kértem már, Mili, hogy ne kóricáljon folyton szanaszét? Mégis mit gondol, meddig bírom erővel, hogy furton fúrt megmentsem magát?
– Amíg figyel rám és megteszi – feleltem csendesen –, nincs félnivalóm, Richárd. Azután pedig… Hát kit érdekel, hogy mi lesz azután?"

Mili nyughatatlan, nem fogadja el, hogy Emma talán meghalt és akármilyen akadály kerül elé, ő töretlenül nyomoz tovább. Változott már esetleg ennyi idő alatt a személyisége?
P: Mondhatnám, hogy érettebb lett, de igazából ő eddig is ilyen érett lány volt, fiatal kora ellenére. Az biztos, hogy a Pesten töltött idő alatt még több élettapasztalatot szerzett, sok kényes helyzetbe került és Richárd mellett sok mindent látott is. Legnagyobb bosszúsága
Mili (forrás)
most éppen az, hogy még a bárója is próbálja félreállítani őt, nem engedi, hogy tovább kutasson Emma után, és ezt egyszerűen nem tudja feldolgozni. Nem szorul rá amúgy se a segítségre, megtesz mindent egyedül is, hogy felgöngyölítse az ügyet. Nagyon jót mulattam azon, hogy mennyire leleményesen próbál állandóan megszökni Richárd felügyelete alól. És ha nem is változott sokat a jelleme, de ennyi a báró mellett eltöltött idő alatt kivívta, hogy egyre többen veszik komolyan és adnak a szavára.

I: Hangay lányok közül ő a kedvencem. A személyisége, és a belőle áradó makacssága és talpraesettsége teszi számomra Milit nagyon emberi, és szerethető karakteré. Ebben a részben is megmutatta nem szabad róla megfeledkezni, ha kell egyedül is szembe száll Tabán gonosztevőivel, és az árnyékban meghúzódó rémektől sem riad vissza. Az előző részben Mili szívében feléled a remény, amikor eltűnt nővéréről kap hírt. Még ő mindent megtesz, hogy fényt derítsen az Emma körüli ügyről, addig az "ő" morc Bárója látszólag nem tesz semmit, sőt inkább megfeledkezik Miliről, és a neki tett ígéretéről. Nagyon bántja ez a viselkedés, és nem érti mi történhetett Richárddal. Nem hagyja magát lerázni, és magán akciókba kezd. Sokszor mosolyogtam Milin, és szurkoltam neki, hogy sikerrel járjon az igazság leleplezésében.  A féltékenység csírája kibontakozik szívében, amit teljes mértékben megértek.  Cselekedeteit sokszor ez motiválta, de én úgy gondolom így volt hű önmagához. Ebben a részben volt mit feldolgoznia, és átélnie, ami hatással lett a viselkedésére. Próbál komoly lenni, és sértettséget ezekhez méltón kezelni, ezt valamikor tudta teljesíteni, de volt, hogy nem járt sikerrel. Alig várom, hogy megtudjam mi lesz Mili sorsa, remélem megkapja amit a szíve kíván.

"– Na, tessék, így megy ez! – morogta közben az orra alatt. – Begyön az ajtón egy snájdig férfi, mire a jány esze huss, kiugrik előle az ablakon, oszt szer’usz világ, messze inal."

Mi viszont egyre jobban megismerjük Emmát is, és láthatóan sok hasonlóság van közte és testvére között. Ő se tud nyugton ülni és csak vonzza a bajt. Hogy tetszettek az ő részei?
P: A természetük alapján tényleg le se tagadhatnák, hogy testvérek. Korábban láthattuk az ő leleményességét is, ahogy igyekszik kimászni a slamasztikából. Minden mostoha körülmény
Emma (forrás)
között képes feltalálni magát, és szerethető személyisége miatt mindig talál támogatókat is.

Ebben a részben olyan, mintha kicsit megnyugodott volna, olyan segítséget kapott, ami mellett csak várnia kellene, hogy lezáródjon az üldözés és elkapják a tettest. De csalódtam volna benne, ha csak hátra dől és hagyja, hogy mások „dolgozzanak” helyette. :D Szereti ő maga is megkavarni az állóvizet és gyakran keresztbe tesz ezzel még a bárónak is. Viszont érdekes volt őket is együtt látni, ők is hamar megtalálták a közös hangot. Részről részre jobban szeretem a Hangay lányokat.
I: Emma és Mili sokban hasonlítanak egymásra, nem hiába testvérek. Emmának eddig is menekülnie kellet, és ebben a részben sincs biztonságban. Szerencsére nincs egyedül, és most már itt van
Ambrózy báró is, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy biztonságban tudja. Lelkében háború dúl, és nehezen viseli a tehetetlenséget. Ő is okoz meglepetéseket, és vidám perceket. Mück Mári nem hagyta el barátnéját, és mindenben Emma mellett ált. Sokat nevettem rajta, hihetetlen egy figura. Örülök, hogy ott voltak egymásnak.

" – Hazudtam magának, becsaptam és félrevezettem önt, így tehát minden joga megvan hozzá, hogy gyűlöljön. Épp ezért most csak arra kérem, hogy hallgassa meg a tényeket, melyekben… Erre úri becsületszavamat adom! …immár egyetlen hamis szó sem fog szerepelni. Mondja, hisz nekem?"

Richárd a legnagyobb rejtély, éles eszével azonnal összerakja a kirakós darabjait, de kegyetlen módon, mi még mindig nem ismerhetjük meg őt jobban. Az utolsó mondatára számítottunk?
P: Igazi kínzás, hogy még ennyi könyv után se kerültünk igazán közelebb a báró megismeréséhez. Persze a külsőségeket és a jellemét látjuk, de a legfontosabbat, hogy miért ilyen, azt még mindig nem tudjuk. Mili fáradhatatlanul nyomoz ebben az ügyben is, de
Ambrózy báró (forrás)
folyton falakba ütközik. Senki se akarja elárulni neki, hogyan veszítette el a karját. Amúgy nem biztos, hogy igényelném, hogy az ő fejébe is belelássak, de az őt körüllengő titokzatosság miatt muszáj lesz végre látnunk az ő motivációját is, nagyon remélem, hogy a Nász és tébolyban megkapom ezt.

I: Ambrózy báró egy nagyon titokzatos személy, aki igazán zseniális elme, de az érzelmeit még sötétség rejti el. A múltjából kaptunk egy kis szeletett, ami nem csak az én kíváncsiságomat, de Miliét is felkeltette. Úgy gondolom az utolsó részben hull le erről majd a lepel. Megismerjük Richárd azon oldalát, ami biztosan hatással lesz az olvasok lelki világára. Most is hozta a formáját. Mindig ott volt, ahol a baj felütötte a fejét. Egyetlen nyomot sem hagyott figyelmen kívül, és mindre talált megoldást. Mili kisasszony, most sem hagyta nyugton, okozott pár kellemetlen pillanatot. De megérdemelte, mert a kőszívűsége még nekem is fájt. Tudom, hogy a maga gyakorlatias módján tette, de akkor is kérem Báró Úr mutasson már valamit az összetört szívéből. Nagyon várom, hogy kicsit jobban bele lássak elméje rejtekeibe, és remélem a következő részben lehetőségem lesz rá.

"Richárd töprengve nézett a leányra. Gyönyörű, okos és hihetetlenül erős nő, aki Hangay Emmaként tűnt el, Gerliceként halt meg, és Kardos Cecíliaként támadt fel újra, hogy aztán Schumayer Karolin néven rövid időre nyugtot leljen. Csakhogy most történt valami… Richárd nem tudta, nem értette, mi változott meg, azt azonban kissé csodálkozva konstatálta, hogy némi szomorúságféle éled benne. Úgy érezte, hamarosan véget ér a Pilisy-házban töltött kellemes esték sora, és Karlinka eltűnik, mint harmatcsepp a virágsziromról."

Mire számítunk az utolsó részben?
P: A könyv legutolsó mondatra egyáltalán nem voltam felkészülve. Örülök és nem is. Én azt hittem, hogy most minden titokra fény derül és emiatt pici csalódást érzek. De tagadni se tagadhatom, hogy boldog is vagyok, amiért még találkozhatok ezekkel a szereplőkkel, akiket
megszerettem, és azért egy nagyobb történetszál lezárult, új vizekre evezhetünk. :) De így nagyon remélem, hogy kicsit talán hangsúlyosabb lesz a romantikus szál az utolsó részben.
I: A legutolsó mondat vitt mindent, hatalmas meglepetésként ért. Az eddigi részek során végig Milit láttam, mint leendő Báróné. Majd megjelent Emma, és kicsit megijedtem, mert úgy éreztem köztük is kialakulhat a történet folyamán valami. Ebben a részben meg aztán végképp őrlődtem az események alakulása folyamán. Egyszerűen nem tudom mi lehet Gyula Úrnak a terve :) Úgy gondolom nem lesz ez olyan egyszerű, sok víznek le kell majd folynia a Dunán mire megtudjuk mi lesz az igazi jelentése annak a jelentős mondatnak.

"Honnan tudható biztosan, hogy szerelmes-e az ember lánya, ha korábban még sosem volt az?"

Kedvenc jelenetem:
P:
Bármennyire is utáltam a záró jelenetet, annyira felcsigázott, hogy mégis kedvencként emelném ki.

I:
Mili nyomozós részei.
Kedvenc szereplőm: 
P: Mili, Emma, Richárd
I:
Mili, Ambrózy báró, Fecska, Erdős Renée
Kinek ajánlom: 

P: Aki már elkezdte, úgyis folytatja a sorozatot, de készüljenek fel, a kegyetlen lezárásra.
I:
Azoknak akik elkezdték a sorozatot, szerintem nagyon is érdemes folytatni.
Értékelésem:

P:
Persze, hogy ez a rész is 5 szökést kap, ugyanolyan remek, mint az első kettő.
I:
Engem teljesen beszippantott Mili és a Morc Báró története, nem is tudok rá mást adni, mint 5 rózsát.


Érdekesség: A könyvekben sok valós személy megjelenik, közülük emeltünk ki egy-kettőt. :) 
Erdős Renée a magyar irodalom első erotikus verseket író nőírója. 1879. május 7.-én
született, Ehrenthal Regina néven. Egy szegény, ortodox zsidó család hetedik gyermekeként, Érseklélen.
A nagy családban magányosan nőtt fel apja szigora és zárkózottsága miatt. Hétéves korától, miután a család Győrszigetre költözött, egy idős győri bencés pap, aki felfedezte a kislány rendkívüli intelligenciáját franciára, németre, irodalomra tanította. Tőle kapott ajándékba egy Újszövetséget. Ettől kezdve éveken át a két vallás között vívódott, és későbbi kudarcait is zsidóságával kapcsolta össze.
Tizenhat éves korában a pesti Országos Színművészeti Akadémia növendéke lett, s közben újságíróként is dolgozott. Első verseskötete Leányálmok címen jelent meg, amellyel egy csapásra híres lett, hiszen a magyar női költészetben addig szokatlan hangon szólal meg: erotikus verseket ír. Versek című második kötetét már a kor népszerű írója és újságszerkesztője, Bródy Sándor rendezte sajtó alá.
Bródy Sándor és Renée között szenvedélyes, soha véget nem érő szerelem alakult ki. Azonban nem akart feleségül menni Bródyhoz, ezért az szíven lőtte magát. Öngyilkossági kísérletéből felépült ugyan, de azt igyekezett elintézni, hogy volt szerelme írásait évekig ne közöljék. Erdős Renée a szakítás után idegösszeomlást kapott, később Olaszországba utazott, ahol áttért a katolikus hitre, és néhány évig olaszországi, majd budapesti kolostorban élt.
Mindkettőjük életének meghatározó élménye volt e nagy, szenvedélyes szerelem. Szakításuk okaira Erdős Renée az Ősök és ivadékok című önéletrajzi regényciklusában próbált magyarázatot találni. A két szerelmes levelezéséből azonban kiderül az is, hogy kölcsönös féltékenység gyötörte őket, amely nem volt megalapozatlan egyikük részéről sem. A szakítás inkább két erős egyéniség, két szenvedélyes ember egymást kínozó szerelmének része volt.
Kolostori évei alatt levelezést folytatott Finta Sándor művészettörténésszel, akivel egy plátói érzelmeken alapuló kapcsolatot alakított ki, amely biztonságot jelentett „bűnös lelkének”, de a szerelem elől menekülve végül 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészetkritikushoz. Házassága boldogtalan, szerelem nélküli volt. Második lányuk születése előtt férje el is hagyta őt. A szülés után tüdőembóliát kapott, és több mint egy évig súlyos beteg volt. Ekkor tért át a regényírásra, amely olyan jövedelmezőnek bizonyult, hogy nemsokára egy villát vásárolhatott belőle a Rákoshegyen, amely a mai napig Erdős Renée Házként, múzeumként működik
Itt élt második férjével, akivel negyvenhét évesen kötött házasságot, s aki már régóta vezette a háztartását. Korai sikeres és elismert verseit katolicizmusa miatt megtagadta, ez azonban nem mentette meg őt a zsidóüldözések idején. 1938-tól nem publikálhatott,

1944-ben pedig bujkálnia kellett.

Az Erdős Renée Ház Rákosmente (Budapest XVII. kerülete) egyik legszebb épülete, fővárosi védettséget élvez. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.
Az Erdős Renée Ház pincéjében működik a Renée Cafée nevű múzeumi kávézó, parkjában is rendszeresen tartanak szabadtéri rendezvényeket.

A nagy sikoly
A ​nagy sikoly már a megjelenése évében, 1923-ban botránykönyvnek számított. A regény központi kérdése, hogy a nők nemi élvezete társadalmilag elfogadható-e. Egy jó nevű nőgyógyász, egy apácarend főnöknője és egy püspök próbálja a hősnőt, a házasságában kielégületlen Dórát meggyőzni arról, hogy a nemi gyönyör által kiváltott nagy sikoly egyáltalán nem számít, nem fontos, hiszen az egyetlen elfogadható női sikoly az, amelyet gyermek szülésekor hallat az asszony. A főhősnő sok vonakodás után a házasságban az asszonyoknak kijelölt helyes útra lép, azaz a gyerekáldás érdekében alázattal elfogadja a hozzá már nászútjukon hűtlen férje szexuális közeledését. Azonban a női orgazmus hangja, a nagy sikoly mégis csak elhangzik a regényben, ráadásul egy igen részletesen ábrázolt illegitim viszonyban.
forrás 1 2
 


Pilisy (Schumayer) Róza A századforduló leghíresebb madámja azonban minden
bizonnyal „Pest Rózsája”, azaz Pilisy Róza volt, aki közel negyvenévesen bolondította magába az akkor 20 éves Krúdyt. Az író a vörös postakocsiban zengett ódákat a különlegesen művelt, több nyelven beszélő luxuskurtizánról, aki úrnő és rabnő volt egyszerre. Pilisy Róza, a szőke, sudár termetű szépség egyébként vidéken született a XIX. század derekán egy katonatiszttel történt affér gyümölcseként, akkor még Schumayer néven. A sors fintora, hogy a nagyszülei által nevelt leányka 16 évesen pont egy szép tekintetű kadétlegényt kísérve került fel a fővárosba, és kezdte meg hírhedt pályafutását. A virágáruslányként elhelyezkedő Róza hamarosan a budapesti fiatalság kedvence lett, első befolyásos barátja - akire Márai Sándor is utal a Szinbád hazamegy című munkájában - Apponyi Albert gróf volt. Így nem csoda, hogy később, a harmincas évei derekán Róza könnyen létrehozza a Magyar utcában a fővárosa legdrágább, legelegánsabb bordélyházát, szalonját. Krúdy is itt ismerkedik meg a művelt, csodálatos asszonnyal, akiről csak a legmagasabb jelzők kíséretében szól minden irományában. Sajnos a tehetséges írónak csak Róza ágyába lett bejárása, a lelkéhez nem kapott kulcsot, hiszen a híres kéjnő, Pekár Gyulába volt szerelmes, a tehetségtelen írócska miatt egyszer még öngyilkosságot is megkísérelt. A korabeli művészek, újságírók elmondása szerint Róza gazdagságban élt, fényűzés volt az élete, ám a legősibb mesterség mellett szívesen írogatott is. Az Országos Széchenyi Könyvtárban máig őriznek egy-két regényt, amelyek a neve alatt jelent meg.
forrás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése