2017. 04. 26.

Heidi W. Durrow: A lány az égből

Író: Heidi W. Durrow
Cím: A lány az égből
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 304 oldal
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején.
A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.

A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.


„Tanuld meg a madarak énekét! A füttyöt és a dalt.”

Ez egy kicsit komolyabb könyv, mint amilyet legtöbbször szoktunk olvasni, de néha ilyenek is kellenek, ugye?
I: Amikor elolvastam a fülszöveget, valamiért egyből megfogott Rachel története. Elgondolkodtatott, és arra sarkalt, hogy ismerjem meg, és fejtsem meg a tragédiát, amivel szembe kellett néznie. Nem sokszor olvasok komolyabb hangvételű könyveket, de úgy
Rachel (forrás)
gondolom néha igen is szükség van az ilyenekre. Kicsit fejbe kólint, és felnyitja a szemem.
Mindenki tudja az élet nem egy tündérmese, de sokszor inkább hiszek a mesékben, mint a való világban. Rachel megmutatta milyen is számára a világ, és milyenek vele szembe az emberek. Örülök, hogy elolvastam a könyvet, és gazdagodtam egy igazán megindító történettel.
P: Az biztos, hogy kell néha egy kis változatosság, így nem unok meg semmit. Én nagyon kevés ennyire komoly témájú könyvet olvastam eddig, de Indie felfigyelt a könyvre, ezért gondoltam én is, hogy miért ne olvassuk el. Már most leszögezem, hogy egy ilyen típusú könyvet szerintem én nem tudok ugyanannyira megszeretni, mint egy izgalmas fantasy-t, vagy egy csöpögősnek mondható romantikus regényt. Viszont nagyon elgondolkodtató és a való élet is megmutatja, hogy nem csak jó dolgok történhetnek az életben, és jó ha ilyenekről is olvas az ember.

„Mit látott vajon? Nem a földet: teret. Egyet kell lépni, aztán még egyet meg még egyet. Nella ezt látta. Ezt tette. Oda tartott, ahol elég a szeretete, betölti az egész égboltot.”

Nehéz témákat boncolgat a könyv, a család elvesztése, iskolába való beilleszkedés, jól dolgozza fel ezeket a történet?
I:
Megmutatta milyen az, amikor már amúgy is nehéz helyzetben élő kislány elveszti a családját, és egy teljesen új helyen új életet kell kezdenie. Ez sem megy igazán könnyen, mert Rachel egy nem mindennapi lány, félig afroamerikai, félig dán. Ezeknek a géneknek köszönheti világosabb bőrét, és kék szemét, ami még jobban megnehezíti beilleszkedését. Mindig is lesznek akinek első pillanatra szimpatikus, és lesznek olyanok aki nem tudják hogyan is álljanak hozzá. Ez sajnos még jobban rányomta bélyegét a kislányra. Úgy próbál védekezni, hogy "új lányként" viselkedik, és próbál megfelelni, azt őt ért fájdalmakat pedig egy kék üvegbe rejti. Betekintést kapunk szülei megismerkedésébe, és milyen is amikor
ennyire különböző emberek alkotnak egy családot. Hova vezet az alkohol túlzott fogyasztása, a meggyengült bizalom, és a hűtlenség. Nagyon jól ábrázolt mindent az Írónő, engem nagyon megindított a története, főleg, hogy saját gyerekkorából merítette egyes részeket.
P:
Nem bántam volna, ha kicsit hosszabb a regény és még jobban elmerülünk a helyzetben, de alapvetően jó volt. Sok nézőponton keresztül mutatja be a dolgokat és így teljesebb képet kapunk és ez nagyon fontos volt szerintem itt. Rachel elveszti anyját és testvéreit, az apja pedig már régen elhagyta őket, ezért nagymamájához kerül. Az idős hölgy szereti nagyon őt, mégse tudja egy az egyben pótolni az anyai szeretetet. Nem elég, hogy meg kell birkóznia a gyásszal, úgy iskolába és lakóközösségbe is kerül, ahonnan nagyon kilóg. „Fekete” közösségbe kerül, de neki dán felmenői is vannak. Sugárzó kék szemével azonnal látszik, hogy ő kicsit más.

„A gyerekeim fele feketék. Fele enyémek is. Azt akarom, hogy bármik lehessenek. Ők nem csak az a szín, amit az emberek látnak.”

A főszereplő a családját elvesztett Rachel. Hogy láttuk, miként tudja kezelni a helyzetet?
I: Rachel helyzete egyáltalán nem könnyű, nem csak a múltját beárnyékoló események nyomják rá bélyegüket, de még egy új helyen való beilleszkedés is várt rá. Úgy gondolom próbálta a legtöbbet kihozni, hogy megfeleljen nagymamájának, és a társadalomnak.
Rachel (forrás)
Félvérként még nehezebb dolga volt ezt véghez vinni, hiszen nem tartozik igazán egyik feléhez sem. Ami rá is nyomja bélyegét Rachelre. A gyermek énjét jobban kedveltem mint későbbi kamasz énjét. Kislányként viselkedése érthetőbb volt, és nagyon sajnáltam is őt.
Szókimondása meglepett, de egyben nagyon illett is hozzá. Próbál az adott napnak élni, és az őt ért fájdalmakat mélyen eltemetni, ez egy darabig megy is neki, de az összegyűlt fájdalom egyszer utat tört magának, és nem kímél senkit sem.
P:
Szinte lehetetlen, sőt mondhatom lehetetlen a helyébe képzelnünk magunkat, hacsak nem vesztettük már el mi is a szüleinket. Ennek ellenére, kicsit furán kezeli a dolgokat. De az is biztos, hogy rendkívül nehéz dolga van, hogy új közösségbe kell beilleszkednie, mikor se a feketék, se a fehérek közé nem illik igazán. Fiatal kora miatt nem is pontosan érti, hogy miért néznek rá máshogy, mikor ő nem érzi magát másnak. A maga módján értelmezi a dolgokat, abból tanul, amit lát.

„Én is táncoltam azzal a felhővel. Láttam fölöttem és körülöttem, alattam az aznapi ködöt. Éreztem, hogy a sejtjeim megnyúlnak a térben, és nagyobbnak tűntem, nehezebbnek, mint valaha. És aztán földet értem.”

Több nézőpontból olvashattuk az eseményeket? Ez pozitívum volt a könyvben?

I: 
Több szemszögből ismerjük meg a történetet, de a középpontban Rachel áll. Az ő szemén keresztül ismerjük meg a világot, amiben élnie kell. Azt őt ért tragédia szépen lassan bontakozik ki, és hogy még jobban megismerjük kapunk a többi szereplőből is egy kicsit, hogy segítsenek rá jönni mi is történt Rachel-lel és családjával. Itt volt Jamie(Brick) őt kedveltem meg a legjobban a könyvben, és nagyon vártam mindig mikor is következik egy
Brick (forrás)
újabb rész tőle. Jamie gyerekkora sem mondható a legjobbnak. Ő az egyetlen, aki szemtanúja volt a tragédiának, és része se lett ez által Rachel életének. Elhatározza, hogy megkeresi a lányt aki túl élte a tragédiát, és elmondja neki mit is látott igazából, sőt van egy üzenete is amit kézbesítenie kell. Nagyon vártam, hogy miként fog találkozni majd Jamie a lánnyal, és

ez mit hoz ki Rachel-ből. Itt volt még Rachel anyukájának munkaadója is, aki pártfogolta a nőt, és kutatásba kezd. Kaptunk részeket Rachel szüleitől is, akik elmesélték, hogy ismerkedtek meg, és milyen események miatt jutottak odáig, hogy már nem éltek együtt. Egy nagyon szomorú történet, amiben nagy szerepe van a hova tartozásnak, és a családi kapcsolatok megromlásának. Nekem nagyon tetszett ez a megoldás, hogy több nézőpontból ismerhetem meg a történetet. Nem csak Rachel sorsáért, de Brick-ért is aggódtam. A tragédia pedig teljesen megdöbbentett, a lelkem mélyén gondoltam rá, de mégis fájdalmasan érintett a dolog.
P:
Igen, ahogy fent is említettem, ez határozottan jót tett a könyvnek. Rachel „beszélt” legtöbbet, és érdekes volt ilyen fiatal szemen keresztül látni, hogy ő hogy éli meg a dolgokat. Rajta kívül négy másik nézőpont is bekapcsolódik, ebből kettő teljesen külső szemlélő. Az

egyik egy Laronne, aki Rachel anyjának a főnöke volt. Sokáig a gondolataiban marad a család és a kicsi lány sorsa. A rendőrök többször is megkeresik és maga is próbálja kideríteni mi is történt. A másik egy teljesen ártatlan kisfiú, Jamie, akiben nagyon mély nyomott hagyott, hogy szemtanúja volt a balesetnek. A saját családi körülményei sem rózsásak, és foggal-körömmel ragaszkodik a lányhoz, aki túlélte a balesetet. Még miután elköltözik is próbálja megtalálni, hogy beszélhessen vele. Rajtuk kívül rövid időre Rachel szüleinek a fejébe is beleláthatunk, Nella és Roger is mesél arról, hogyan ismerkedtek meg és milyen volt a közös életük.

„- Véletlen, hogy jövőm van – mondom. – Mindegy, mit csinálok. Ez az én életem. Az én dolgom, ha eldobom.”

2008-ban Bellwether-díjat kapott a könyv. Társadalmi kérdésekkel foglalkozó fikciós műveket szoktak itt díjazni. Megérdemelte ezt a kitüntetést?
I: Szerintem megérdemelte ezt a díjat az Írónő. Saját gyerekkori élményét adja át
Rachel-nek, és ez által az olvasóinak. A társadalmi hovatartozás kérdése nagyon nehéz lehet ilyen szempontból, mert lehet, hogy két helyre is tartozhatnál, de igazán egyik se tud befogadni.
P:
Tényleg jól mutatja be egy kislány nehézségeit, aki félvérként szeretne beilleszkedni, és hogy az adott korban hogyan kezelték a másságot. Nagyon egyedi könyvet ismertem meg ez által. Bár nem ismerem a többi jelöltet, de ebben látom az értéket, úgyhogy meg tudom érteni, hogy miért lett kitüntetett ez a mű.


„- Hé – mondja végül Brick. – Mit kívántál?
-       Nem mondhatom meg – mondom én. De arra gondolok: bárcsak Robbie madár lett volna. Bárcsak olyan családom lett volna, ami tud repülni.”

Kedvenc jelenetem:
I: Brick és Rachel közös részei
P: A legutolsó fejezet.
Kedvenc szereplőm: 
I: Brick
P: Brick.
Kinek ajánlom: 
I: Azoknak akik szeretik a komolyabb hangvételű könyveket.
P: Na ez most nagyon nehéz kérdés. Akik ritkán vagy nem olvasnak ilyen komoly témájú könyvet, azok valószínűleg nem szeretik meg, de akik szívesen foglalkoznak a társadalmi problémákkal, azoknak tetszeni fog.
Értékelésem:
I: Egy különleges kislány története, ami igazán szívbe markoló volt számomra, ezért meg is kapja tőlem a 4 kék üveget.
P:
Elég nehéz erről a könyvről értelmes véleményt írnom, de tagadhatatlanul különleges a történet, csak azért nem tudok rá 4 öt centesnél többet adni, mert én alapvetően a vidámabb, romantikusabb könyveket szeretem, de szerintem mások meglátják jobban az értéket ebben a kötetben. :)
Érdekesség: Nem meglepő módon több nyelvre is lefordították már a könyvet, és különböző borítókkal jelent meg, ezeket mutatnánk meg és egy interjúrészletet is hoztunk.
Az első négy borító különböző angol nyelvű kiadásokhoz tartozik. Az utolsó előttit francia nyelven adták ki. Az utolsó, ami sokban eltér a többiekből, a hollandok borítója.


Mi inspirálta a Lány az égből könyvet?
Egy újságcikk, amit egy családi tragédiáról olvastam, ahol a lány hasonló balesetet él túl, mint itt Rachel. Szokatlanul megszállott voltam a témában. Úgy tűnt annyi kérdés maradt megválaszolatlanul, de a legfontosabb kérdésem a lánnyal volt kapcsolatos: túlélte a balesetet, de milyen a túlélése? Hogyan nő fel egy iylen tragédia után? Hangot adtam annak a valós lánynak.

Miért választottad a több nézőpontos írást a történet elmeséléséhez? Nehéz volt fenntartani ezeket a hangokat?
Miután felfedeztem Rachel hangját, a könyv egészét az ő szemszögéből írtam, de minél előrébb haladtam, rájöttem, hogy egyre megbízhatatlanabb narrátor. Kellett más is, hogy teljes legyen a történet. Laronne-t adtam hozzá először – rájöttem, hogy kell a nézőpontja, mert kellett valaki, aki Nella-ról mond véleményt. A többiek az írás folyamán jöttek; úgy jöttek, ahogy a történet kívánta.

Jó munkát végeztél a serdülőkori érzelmek átadásában, például ahogy Rachel elszeparálta az baleset előtt és utáni énjét. Rachel annak ellenére, hogy elrejti magát, egy elég erős fiatal nő. Nehéz volt összehangolódni vele?
Néhány év kellett hozzá. Valójában, már pár éve dolgoztam magán a könyvön, mire oda jutottam, hogy a nézőpontjára koncentrálok. Amikor hallottam, milyen lenne, egyre nehezebb volt kitalálni, hogyan fejlődne. A könyvben láthatjuk 11 éves kora óta 17 éves koráig – ezek fontos évek és más-más érdekli őt is fiatalabb korában és később.

Rachel mondja: „Miss Amerika fekete ma már, és kék szeme van… És aztán arra gondol: Lehetnél Miss Amerika, ha csinosabb lennék.” Rachel úgy érzi, a fekete nőket nem tartják olyan szépnek, mint a fehéreket. Ez milyen hatással van Rachel-re? Mi a helyzet a társadalmi elvárásokkal, hogy mi szép és mi nem?
Azt hiszem a társadalmi ötletek arról, hogy ki szép és ki nem, elég zavaros. Egyrészt úgy tűnik a népi kultúra kiterjesztette a szépség fogalmát olyan színes bőrű nőkre, mint Halle Berry, Selma Hayek, Beyonce és Jennifer Lopez. Ezzel együtt, nagy szó volt, hogy Viola Davis paróka nélkül, a saját hajával jelent meg az Oscar díjátadón. Mi itt az üzenet? Rachel küzd, hogy megértse, milyen fehér jellemzőktől lesz szebb egy fekete nő.

Rachel szerint: „Ha nincs senki, aki elmondja a másik oldalt, akkor az a történet marad igaz.” Ilyen elítélő társadalom mellett hogy lehet létrehozni kényelmesebb narratívákat?
Hazudunk. Elsősorban magunknak, és ezt mindaddig fenntartjuk, amíg lehet. Rachel is hazudik magának önvédelemből. De természetesen valójában ez pont az ellentéte annak. Végül rájön, hogy jobban meg kell ismernie magát. Fel kell adnia a személyiséget, amiről azt hiszi, megvédi őt.

Nagyon korán megtudjuk, mi történt Rachel-lel valójában, és mégis annyira rejtélyes a helyzet és az utóhatásai. Hogy döntötted el, hogy mit árulsz el és mikor, amikor a következményeken dolgoztál?
Meglepett, hogy az igazi történetről szóló hírek elmondták, hogy mi történt, de azt is, hogy nem volt szemtanú a tragédia pillanatáról. Ezért úgy gondoltam, hogy más módon is történhetett és szerettem volna felvázolni a lehetőségeket. Szerettem volna körbejárni az eseményt.

Jamie úgy érzi, meg kell tanítania a szívét, hogy ne érezzen semmit. Rachel megtanult bizonyos érzelmeket és igazságokat elzárni egy kék palackba, amit magában zár el. Miért veszélyes érezni vagy őszintének lenni az érzelmeinkről ebben a világban?
Ó, Istenem. Hogy válaszoljak erről anélkül, hogy elárulnám a saját érzéseimet?

Ha listába szednék a kedvenc írási tanácsaidat, mik lennének azok? Jane Smiley szerint „a teknős nem a nyúl”. Van ehhez hasonló mondásod?
Ez tetszik. De el tudnám lopni az egyik kedvenc költöm, William Stafford sorait, miszerint add alább az igényeket és haladj tovább! Ez a legnehezebb, de nagyon igaz. Nem tudod megváltoztatni, amit leírtál.

Köszönjük a Recenziós példányt az Álomgyár Kiadónak :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése