Cím: The Evolution of Mara Dyer - Mara Dyer változása
Sorozat: Mara Dyer 2.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 512 oldal
Fülszöveg:
Mara Dyer valaha úgy gondolta, hogy maga mögött hagyhatja a múltját.
Nem menekülhet előle.
Azt hitte, talán csak képzelte az összes problémáját.
Nem képzelődött.
Biztos benne, hogy mindazok után, amin keresztülmentek, a fiú, akit szeret, már semmit sem titkol előle.
Nagyon téved.
„- Túl önző vagyok ahhoz, hogy elhagyjalak.”
„Nem árthatsz nekem úgy, ahogy hiszed. De még ha kárt is tehetnél bennem… Én akkor is inkább halnék meg a csókod ízével a nyelvemen, mint hogy tovább éljek, viszont soha többé ne érhessek hozzád. Szerelmes vagyok beléd, Mara. Szeretlek. Akármit is teszel.”
„Nem árthatsz nekem úgy, ahogy hiszed. De még ha kárt is tehetnél bennem… Én akkor is inkább halnék meg a csókod ízével a nyelvemen, mint hogy tovább éljek, viszont soha többé ne érhessek hozzád. Szerelmes vagyok beléd, Mara. Szeretlek. Akármit is teszel.”
Hatalmas,
de tényleg hatalmas kedvenc volt Mara Dyer eszmélése és ujjongtam, amikor megláttam
a folytatást a webshopban. *-* Bár sokkal lassabban sikerült elolvasnom, de véletlenül
se higgyétek, hogy a minőség miatt volt ez. Időm most kevesebb volt, de
igyekeztem minden szabad percet kihasználni az olvasásra, munkába menet az
utcán is csak olvastam, munkában ebédszünet alatt és tényleg minden lehetséges
helyen. Letehetetlen ez a rész is. A borító gyönyörűséges és szerencsére ez
olyan második rész volt, ami nem laposodott el, már eddig is bővelkedett a
történet rejtélyekben, de nem hittem, hogy ezt még lehet fokozni.
„Tudtam, ha elpusztítom Noah-t, akkor én is vele pusztulok.”
„Azt mondta, hogy ha igazán szeretném Noah-t, akkor elengedném.
„Azt mondta, hogy ha igazán szeretném Noah-t, akkor elengedném.
Azt kívántam, bárcsak eléggé szeretném őt ahhoz, hogy le tudjak mondani róla.”
Mara |
„A sötétben sokkal inkább önmagam voltam.”
„Ezt a fiút szerettem én. Egy kicsit zűrös volt. Egy kicsit roncs. Egy gyönyörű katasztrófa. Akárcsak én.”
„Ezt a fiút szerettem én. Egy kicsit zűrös volt. Egy kicsit roncs. Egy gyönyörű katasztrófa. Akárcsak én.”
Az előző kötetben szerettem, hogy több szálon futott az esemény és ez most maradt el. Most is múltbeli történések vegyültek Mara jelenleg átélt napjai közé és uhhhh, de nagyon szerettem ezeket a részeket. Igazán rejtélyesek, nincs is rá jobb szó és még nem tudni, hogy hova lyukadunk ki a végére. Jaa és akkor még nem is említettem az utolsó fejezetében lévő csattanóról, igazán idegőrlő és kínszenvedés lesz kivárni a harmadik részt. Ezek a részletek Indiába repítenek minket és egy titokzatos kislányt ismerhettünk meg. Ezzel kapcsolatban még semmi biztosat nem tudhatunk, de főhőseink tudtukon kívül is segítenek nekünk kicsit közelebb kerülni (vagy legalább, hogy legyen saját verziónk) a megoldáshoz.
„Én hiszek neked.”
„– Mi lesz, ha örökké félni fogok?
– Nem fogsz. – Halk, de határozott volt a hangja.
– És ha mégis?
– Akkor én örökké fogok várni.”
„– Mi lesz, ha örökké félni fogok?
– Nem fogsz. – Halk, de határozott volt a hangja.
– És ha mégis?
– Akkor én örökké fogok várni.”
Noah |
„– A legsúlyosabb titkainkat néha csak egy idegennek tudjuk elárulni.”
„Ha ezer évig élnénk, mindig a tiéd lennék. Ha ezer életünk lenne, én mindegyikben azt akarnám, hogy az enyém légy.”
„Ha ezer évig élnénk, mindig a tiéd lennék. Ha ezer életünk lenne, én mindegyikben azt akarnám, hogy az enyém légy.”
Agyaltam
és agyaltam, de szerintem el se tudom képzelni, hogy mi lesz mindennek a
megoldása, úgyhogy nem tudok mást tenni, mint nagyrészt türelmesen várom, hogy
megjelenjen az utolsó és remélem ugyanilyen remek rész. Ja és már most
figyelmeztetnék mindenkit, hogy nem csak a múltbeli szál lezárása függővéges,
de az egész könyv befejezése, hogy is mondjam? Áááááááááááááááááá. Kegyetlen.
Nem akarom elhinni, hogy ilyen megtörténhetett és nem tudom, hogyan tud innen
továbbindulni az Írónő. Szóval ide a folytatást. :D
„ …könnyebb utólag bocsánatot kérni, mint előre engedélyt.”
„Száz apróságot tudtam Noah Shaw-ról, ám amikor megcsókolt, még a saját nevemről is megfeledkeztem.”
„Száz apróságot tudtam Noah Shaw-ról, ám amikor megcsókolt, még a saját nevemről is megfeledkeztem.”
Kedvenc jelenetem: Noah és Mara romatnikus randija.
Kedvenc szereplőm: Noah mindenképp, de most Mara is közelebb került hozzám, és egyértelműen Jamie is kedvenc.
Kinek ajánlom:Múltkor jól sikerült megfogalmaznom ezért: "Akik
szeretik az izgalmas, kicsit hátborzongató, rejtélyekkel teli történeteket."
Érdekesség: Hoztam kedvcsináló videót a könyvhöz és az Írónő honlapjáról válogattam a GY.I.K. oldalról.
Te választod ki a
könyveid címét? Ha igen, mi alapján döntesz?
Mindegyiket én választom! Nem voltam
benne biztos, hogy bármelyik is jó lesz, mert a kiadók (elég gyakran)
megváltoztatják a címeket, de mégis elfogadták ezeket és ettől nagyon boldog
voltam. Nem is mindig tudtam, hogy mit kellett volna választanom; az eszmélése
szó az egyik bátyámmal való beszélgetés után ugrott be, amikor a vázlataimról
elmélkedtünk.
Ki a kedvenc szereplőd a
Mara Dyer könyvekben?
Teljesen őszintén mindenki. Szeretek írni
Daniel-ről és Joseph-ről, az aktuális köynvtől függetlenül és Mara, Noah és
Jamie is nagyon érdekesek a saját történetükben. Mara bizonyul a
legbonyolultabbnak, ez az első könyv végéből egyértelmű, de Noah
kiszámíthatatlanabb. Imádok róla írni, mert annyira más, mint a többiek; más a
hangja, mások a tapasztalatai, a motivációja – lassan bontakozott ki. Bonyolultsága
teljesen más, mint Mara-é, ami miat kihívás számomra (de élvezem is).
Van olyan személy, aki
akár Noah-t, akár Mara-t inspirálta?
Mara-t egy lány ihlette, akivel 2008-ban
találkoztam. A történetet már le is írtam (az első rész értékelésénél
lefordítottam). Noah személyét Mara kifejtésekor találtam ki – egyszer csak
tudtam, hogy kicsoda, mit gondol és merre tart (a lezárást 2009 augusztusa óta
a megjelenésig írtam). Kitaláltam, hogy kinek kell lennie Noah-nak, hogy megfelelő
kapcsolatba kerüljenek a történet szempontjából. De ahogy írtam a trilógiát,
meg is lepett – jobban, mint a többi szereplő, de tényleg. Igazi kaméleon – hogy
milyen, erősen függ attól, hogy ki beszél róla vagy kivel érintkezik éppen. Trükkös
és ezt szeretem.
Hogyan választottad ki a
szereplők nevét?
Imádtam a Mara nevet, mióta először
meghallottam egy nem túl jó 90-es évekbeli filmben. Vannak érdekes jelentései,
az egyik a „keserűség” héberül, ami pont ideillik. A Noah is olyan név, amit
mindig is szerettem és a héber jelentése beleillik a Mara/Noah kapcsolatba,
dinamikus és hihetetlenül jó. És a teljes neveik is teljesen összeillenek.
Jamie nevének külön története van (lásd a
második részt) és a legtöbb egyéb szereplő valaki után kapta a nevét, akit
ismerek – használtam, amíg nem volt konkrét gondolatom, majd sok meg is maradt.
Melyik zenét használtad a
trailer-ekhez?
Kelli Schaefer Black Dog száma az első
könyvhöz és Kelli Schaefer City Morgue száma a második könyvhöz.
Ki játszaná a szereplőket
egy filmben?
Ha film készülne, nem túl sok
beleszólásom lenne a casting-ba. De azért vannak gondolataim. Mara lehetne Kaya
Scodelario vagy Kristen Stewert. Noah például Max Irons vagy Robert Pattinson
vagy Evan Peters vagy Douglas Booth. És Jamie Aubrey Drake-re hasonlít
leginkább, Daniel pedig Dev Patel-ra.
Milyen szerzők
inspiráltak?
Nagyon, de nagyon sok van. Vladimir
Nabokov, J. R. R. Tolkien, Steven King, Daniel Handler, R. L. Stine, James
Hogg, Richard Preston, Oscar Wilde és Katherine Dunn, csak hogy pár nevet
említsek.
Kedvenc könyveid?
Túl hosszú a lista. De pár kedvenc
felnőtt könyvem a Lolita, a Private Memoirs and Confessions of Justified
Sinner, a Ragyogás, a Gyűrűk ura és a Geek Love. Ifjúságiakat nem is kezdenék
sorolni, mert 50 év lenne leírni és 10 évig olvashatnátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése